RSS

A FORRASZTÁS MENETE ÉS A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK – KEZDŐKNEK

A következő bejegyzésben a forrasztás menetét és a hozzávaló eszközöket írom le röviden és tömören azok számára, akik kedvet kaptak egy kis otthoni elektronikai barkácsoláshoz.

Kezdjük az elején.

Mi szükséges a forrasztáshoz?

Páka, forraszanyag, továbbá ajánlatos még egy szivacs (a pákahegy tisztításához), ónszippantó pumpa, esetleg folyasztószer felület az alkatrészlábak tisztításához (nem feltétlen szükséges), továbbá léteznek még különböző forrasztó kenőcsök speciális forrasztásokhoz (mivel ez a kezdők számára nem szükséges, így ezt nem részletezem, de akit érdekel a neten utána járhat).

Mit és hol szerezzünk be?

Első lépéseként azt kell eldöntenünk, hogy milyen szinten és mennyi pénzt tudunk, akarunk áldozni a dologra. Más felszerelést igényel, ha csak 1-2 áramkört szeretnénk összeépíteni évente és mást, amikor napi szinten forrasztunk. Árban kihozható az összes forrasztáshoz való kellék 4-5 ezer forintból, de a határ a csillagos ég is lehet: akár 80-100.000 ezer forint.

Egy kezdő forrasztópáka ára: kb. 2 500-3 000 forint.
Egy kezdő forrasztóállomás ára: kb. 5 000 forint.

Hogy mi a különbség a forrasztópáka és a forrasztóállomás között?

Basetech ZD-99 forrasztóállomás

 

A forrasztóállomás tartalmazza a pákát, a páka tartót, a szivacsot és általában hőfokszabályzás is található rajtuk. Személy szerint ezt használom: Basetech ZD-99-es pákaállomás (5 000 forint). Ezt a típust ajánlani tudom kezdők és haladók számára is, nekem rendkívül bevált. Hátránya, hogy egyetlen egy típusú hegy szerezhető be hozzá, viszont baráti áron (500 forint). Gyárilag természetesen benne van a pákához a hegy, ezt csak idővel kell majd lecserélni.

 

Toolcraft forrasztópáka

 

A forrasztópáka értelemszerűen csak a pákát foglalja magában, így valamivel olcsóbban beszerezhető, mint a pákaállomás, de a hozzá való kiegészítőket, ha külön-külön vesszük meg, akkor jóval drágábban jövünk ki, így nem feltétlen ajánlom ezt a megoldás.

 

 

 

 

 

Forrasztóón huzal

 

A forraszanyag ára már kiszereléstől és összetételétől függ, elég nagy a választék. Itt megint azt mondom, hogy a kezdőknek a legalacsonyabb árfekvésű forraszanyaggal érdemes kezdenie, ami már kb. 1 000-1 500 forintért kapható.

 

 

Szivacs forrasztáshoz

Forrasztáshoz ajánlott egy kisebb szivacsot is beszerezni (a pákahegy tisztításához szükséges), az ára pár száz forint (forrasztásnál enyhén, vízzel érdemes megnedvesíteni). Itt megjegyezném, hogy ne áztassuk el a szivacsot semmiképp: amikor a pákahegyet tisztítanánk vele, egy gyors határozott mozdulattal húzzuk végig a pákahegyet a szivacson, ne tartsuk rajta több másodpercig, mert azt a pákahegy fogja bánni és az élettartalma jelentősen megcsappanhat.

Toolcraft ónszippantó pumpa

 

Ónszippantó pumpa: Vákuumos elven működő, kis ceruzára emlékeztető eszköz. Célja a nyáklapról nem kívánatos forraszanyag eltávolítása az adott felületről. Használata egyszerű: egy gomb lenyomásával felszívja az előtte felmelegített forraszanyagot. Ára: kb. 1 000 forint. A műanyag hegy a tetején megolvadhat idővel, ami tartalékként beszerezhető pár száz forintért.

 

Folyasztószer adagoló

 

Folyasztószer: Ezt az anyagot felülettisztításokra használják. Több formája létezik a kereskedelemben, személy szerint a legjobb hatásfokkal bíró FL88-as Fluxi tisztítót használom. Ezt már nem a kezdő, beugró forrasztóknak ajánlom, viszont ők is biztosan szembesülnek majd a következő jelenséggel forrasztás közben: az adott alkatrészlábat vagy forrpontot nem fogja be a forraszanyag (nem fut fel rá), mert az szennyezett, zsíros. Ilyenkor kell megtisztítani az adott felületet és ez a „toll” erre használatos. Ára: 3 000 forint (NEM feltétlen szükséges). Amennyiben nem akarunk kezdésnek egy ilyen termékre beruházni, akkor valamilyen kis alkoholos vegyszerrel részben helyettesíthető a dolog.

Ezzel nagyjából ki is merítettem a forrasztáshoz szükséges, ajánlott elemeket. Persze a kereskedelmi forgalomban kapható még jó pár forrasztási anyag, ami elősegíti a tökéletes forrasztást.

Hogyan kezdjünk hozzá a forrasztásnak?

Mindenek előtt a legfontosabb a környezetünk szemrevételezése: mivel nagyon magas hőmérséklet lesz jelen (250-500°C), így a gyúlékony és a tűzveszélyes anyagokat tartsuk olyan távol, amennyire csak tudjuk. Amennyiben gyermek van a közelben, fokozottan ügyeljünk a biztonságos jelenlétéről. Amennyiben egy kisebb korú végzi a forrasztást feltétlen legyünk mindig vele. Előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva meg kell szakítanunk a forrasztást, ekkor a pákát mindig válasszuk le a hálózatról, kapcsoljuk ki! Lekapcsolás után még pár percig (10-15) nem tanácsos megérinteni a pákát, amíg teljesen le nem hűl.

Miután bekapcsoltuk a pákát és elkezd melegedni (a pákabetét felmelegíti a pákahegyet) ez pár percig is eltarthat. Ezt befolyásolja a páka teljesítménye (hány Wattos). Nem javaslok 10-15 Wattnál alacsonyabb pákát, mert lassan melegszik fel és a működési hőmérséklete sem biztos, hogy elegendő minden esetben. Legalább 30-50 Wattos pákát válasszunk.

A megfelelő hőmérsékletről úgy tudunk meggyőződni, hogy egy pillanatra a forraszanyagot hozzáérintjük a pákahegyhez, ha az azonnal megolvad, akkor elértük a megfelelő forrasztási hőmérsékletet. Hőfokszabályzós pákaállomásoknál a bekapcsolás során felcsavarhatjuk a maximum hőmérsékletre a felmelegítéshez az állomást, de ezt követően tekerjük vissza feles, háromnegyedes állásra.

Kezdhetjük a forrasztást!

Célszerű a pákahegyünkre vetni egy pillantást amikor felmelegedett, hogy milyen állapotban van. Amennyiben szennyezett, tisztítsuk meg a szivacsunkkal.

Mikor forrasztunk a forraszanyagot egy pillanatra érintsük a pákahegyhez (kis mennyiséget nyomjunk hozzá) és az egy pillanat alatt fel kell hogy fusson a forrpontra a nyáklemezünkön. Vigyázzunk, hogy a pákahegyet ne nagyon, minimálisan érintsük hozzá a nyáklaphoz, mert az megégetheti és károkat is okozhat rajta. Amennyiben több forraszanyag került a pákahegyre a szivaccsal tisztítsuk meg. Ha hosszabb ideig nagyobb mennyiségű forraszanyag van a pákahegyen, akkor az elég (szemel láthatóan is szenes lesz), ekkor a forraszanyag már nem vihető fel a felületre, szintén szivacsos tisztítást kell alkalmaznunk.

Remélem sok hasznos információt olvastál a forrasztásról. Jó munkát!

 

A bejegyzésben szereplő termékeket itt találod:

>> Basetech ZD-99 forrasztóállomás
>> Toolcraft forrasztópáka 15W
>> Forrasztóón huzal HF32 100g
>> Ónszippantó pumpa antisztatikus, ZD 192 ToolCraft
>> Szivacs
>> Folyasztószer adagoló Fluxi FL88

 

 

 

Hozzászólás

hozzászólás 7 “A FORRASZTÁS MENETE ÉS A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK – KEZDŐKNEK”

  1. Electronic István szerint:

    Tisztelt Géza!

    Köszönöm a cikket, valóban igen hasznos és rengeteget lehet tanulni is belőle. Egy olyan kérdés azonban felmerült bennem a gyakorlati megvalósítással kapcsolatosan, hogy maximálisan mennyi ideig lehet bekapcsolva hagyni egy, a cikkben is említetthez hasonló forrasztóállomást. Továbbá függ-e ez a hőszabályzó beállításától (tehát pl. 320°C-on), valamint hibás-e az az új páka, mely nyelének hegy felőli vége (de még a műanyag alatt) füstöt kezd kibocsátani magából kb. 5-10 perc után, folyamatosan bekapcsolt állapotban?

    Üdv,
    István

    • Electronic Géza szerint:

      Tudomásom szerint nincs a pákáknak maximális üzemidő megadva, tehát nincs ilyen, hogy egy adott pákát maximum 60 percig lehet használni.
      Célszerű nyilván lekapcsolni azért időközönként, ha az ember nem használja hosszabb időn át, a fogyasztása miatt meg hát azért feleslegesen ne menjen a készülék
      Nyilván ha folyton melegszik a páka, akkor az a élettartam rovására megy tehát ezért is célszerű lenyomni a pákát, ha használaton kivűl van (10 percnél tovább), mert a páka élettartama (pákafűtő) élettartam rovására megy.
      Ha füstöl a páka az nem jelent túl jót, nem szabad neki, csak ha forraszanyag kerül a végére 🙂 Ha tisztítva van a hegy akkor nem szabad füstölnie, szerintem cseréltesse a terméket garanciával, ha még van rá.

      Üdv:
      Géza

  2. Elevtronic Zoltán szerint:

    Nem esik szó a forrasztópisztolyrol.
    Tavasszal akarok nekifogni a bogaram ujrakábelezéséhez és úgytudom, hogy drótforrasztáshoz a pisztoly jobb mint a páka, mivel csak akkor meleg, ha használom.
    Ti mit tudtok erröl? Illetve nagyon kevés pisztoly-féle kapható, 1-2 tipus, és szerencsére az is olcsó (topex, toolcraft, rothenberger, weller) ezek mind 8.000.-ig kaphatók és 100w-osak.
    Ezekből nincs drágább kategória?
    (ugyanazt a Wellert kínálják egyik helyen 8.-ért, máshol 19.-ért, vagy a Rothit egyik hyper 5,2.-, másik 10,4.-)
    Ki mit tud a forrasztópisztolyokról?

    • Electronic Géza szerint:

      Kedves Zoltán,

      a forrasztó pisztolyok nem annyira elterjedtek ez tény. Van pár előnye is, de inkább hátrányai vannak szerintem.

      Előnye:

      A tényleges fogyasztása jóval kisebb, mint egy hagyományos pákájé, mivel valóban általában csak akkor fűt fel olvasztási pontra, amikor megnyomjuk a gombot az ujjunkkal.

      És véleményem szerint itt nagyjából vége is az előnyeinek (talán még annnyi, hogy olcsó hozzá a forrasztó vég, huzal).

      És a hátrányai:

      Mindkét felsorolt előny megkontrázhatzó hátránynak is, mivel nincs folyamatosan felfűtőtt állapotban a pákahegy, így a forrasztás lassabban végezhető, a pákahegy hamarabb elég, mint egy normális pákánál.

      Ezekivül a további hátrányai: Súlyban jóval nehezebbek mint egy általános páka, és véleményemszerint kényelmetlenebb is a fogása. Hosszú távon kizárt, hogy az embernek ~1órás forraszátsok után ne zsibbadjon le a keze.

      Ezenkivül egy jobb pákához nagyon sokféle méretű hegy létezik, mely sokban segíti a munkánkat. A pisztolyoknál egyféle átmérőjű rézhuzal alkalmazható(ha vékony elég, ha vastan nem fűti fel normálisan a pisztolyunk) és ez nem biztos, hogy minden esetben az optimális vastagság lesz nekünk.

      Személyes véleményem szerint azért nem szűnt meg csupán a gyártása a pisztolyoknak, hogy aki ahhoz szokott hozzá annak legyen továbbra is elérhető ez a formátum. Amennyiben lehetősége van választani, én mindenképp a sima, normális, egyszerű pákákat javasolnám.

      Hogy miért olcsobbak a sima pákáknál és hogy miért nincs belőlük drágább kategória egyszerű: mivel pisztolyokat nem gyártanak állomás szetben csak sima pákaállomásokat láttam én eddig. Ez azt jelenti, hogy nincs tartó rész, nincs rajtuk hőfokszabályozási lehetőség. Egy egyszerű elektronika van bennük csupán egy felfűtés és egy nyomógomb, míg egy komolyabb pákánál lehet a hőfokoz szabályozni, elvannak látva teljesítmény szabályzóval is.

      Üdv.:
      Géza

      • krunpli szerint:

        ..illetve személyes tapasztalatom, hogy ha relatíve sokáig (>1 perc) akar valaki melegíteni valamit (pl. nagyobb alkatrész jó hővezető lábbal), akkor túlforrósodik és ez kényelmetlen, ha az ember fölé hajol. meg persze tönkre is teszi a pisztolyt.

        nekem is volt pisztolyom, de relatíve gyakran cserélgettem a hegyét és egyszer a trafó is kicsit beolvadt a műanyag tokba. (csak hobbi-szinten használtam)
        most már én is pákát használok, bár épp kicsit (30W).

  3. István szerint:

    Üdv Géza,
    én is kezdő vagyok. Forrasztóanyagot milyet ajánlanál és milyen vastagságút?

    • Electronic Géza szerint:

      Kedves István!

      Azt tudom megerősíteni amit a cikkben írtam, hogy egy alacsonyabb árfekvésű forraszanyaggal érdemes kezdeni (de nem feltétlen a legolcsóbbal). Üdv

Válasz

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Powered by WordPress | Designed by: wordpress themes free | Find Free WordPress Themes and find best wordpress themes at wordpress 4 themes.